Juh�szkutya Franciaorsz�gb�l

     A franci�k egyik legn�pszerûbb fajt�ja, a briard avagy Berger de Brie t�rt�nelmi m�ltra tekint vissza: ez nemcsak sz�zadokra visszany�l� eredet�t, hanem a t�rt�nelem nagy szem�lyis�geinek �let�ben bet�lt�tt fontos szerep�t is jelenti. A briard k�pes volt egy nevez�re hozni ellens�ges �llamf�rfiakat ha nem is a politika, de legal�bb a kinol�gia ter�n. Feljegyz�sek szerint nemcsak Nap�leon francia cs�sz�rnak voltak briard t�pus� kuty�i, de m�g az � lemond�s�t k�vetel� La Fayette m�rki is e fajta szerelmese volt. Egy r�gi t�rt�net szerint az I. Vil�gh�bor� el�tt a francia Montdidier sz�kesegyh�z�nak homlokzat�n egy briardra eml�keztet� kutya dombormûve volt l�that�, mint a hûs�g jelk�pe �s a gonosztev�k elriaszt�ja. Egy nemesember, a helyi illet�s�gû Aubry kuty�ja volt. Aubry B�lcs K�roly (1337–1380) kegyence, s egy napon intrikus ellens�ge, Macaire meggyilkolta a kir�lyi udvarhoz k�zeli erd�ben �s ott el�sta. A gyilkoss�gnak szemtan�ja volt: Aubry kuty�ja. A hûs�ges eb nem volt hajland� elmozdulni gazd�ja s�rj�t�l, m�g onnan er�szakkal el nem r�ngatt�k. Egy vad�szaton azt�n a kutya felismerte ura gyilkos�t �s a tork�nak ugrott, s k�s�bb is minden adand� alkalommal r�t�madt Macaire-ra. Aubry bar�tai gyanakodni kezdtek – a kutya gazd�ja s�rj�hoz is elvezette �ket –, s v�g�l korabeli szok�sok szerint „isten�t�letet” tartottak, a gyan�s�tottnak ki kellett �llnia a kutya ellen, aki ism�t Macaire tork�nak ugrott, aki v�g�l bevallotta tett�t.
     Egyes feljegyz�sek szerint m�r Nagy K�roly (768–814) frank kir�lynak is voltak briardjai, de tal�n helyt�ll�bb �gy fogalmazni, hogy briardhoz hasonl� kuty�k �ltek a kir�ly udvar�ban. Ezer �vvel k�s�bbr�l azonban m�r hiteles dokumentumokat tal�lni a fajt�r�l. 1785-ben Buffon 36 k�tetes mûv�ben nemcsak le�rja, de meg is nevezi a Chien de Brie-t, mely hossz�sz�rû, legt�bbsz�r fekete, ny�jak �rz�s�re haszn�lt juh�szkutya. Akkoriban P�rizst�l �szakra, a Szajna �s a Marne k�z�tti vid�ken, Brie k�rny�k�n k�t sz�rt�pus� juh�szkutya volt ismert. Az egyiknek r�vid sz�re volt, a m�siknak hosszabb, �n. kecskesz�re. 1896-ban, a P�rizs k�rny�ki Villette v�s�rcsarnok�ban rendezett gyûl�sen k�l�n�tett�k el a k�t juh�szkutya-v�ltozatot. A hossz�sz�rû kuty�kat, melyeknek a pof�j�t is hossz� sz�r bor�totta, Berger de Brie-nek nevezt�k el. Ett�l az �vt�l l�tezik teh�t hivatalosan a briard mint fajta. Az els� standard 1897-ben sz�letett. A francia t�rzsk�nyvbe els�k�nt felvett briard egy Sans-G�ne nevû fekete kan volt, aki 1882-ben sz�letett egy poitou-i juh�szn�l, tulajdonosa Bearn herceg volt. A m�sodik bejegyzett kan, Pathos szint�n fekete volt, � 1881-ben sz�letett. A fajta els� teny�szt�jek�nt tartj�k sz�mon Sauret marhakeresked�t (Du Berger kennel). Sz�m�ra a j� terel�munka mellett a sz�ps�g is fontos volt. A m�sik teny�szvonalat egy Verlinde nevû belga kinol�gus ind�totta De la Hulpe kennel�vel. Sokat tett a fajt��rt Raoul-Duval asszony De Montjoie kennele is. 1909-ben megalakult az els� briard klub is: a Les Amis Du Briard. Az I. Vil�gh�bor� alatt term�szetesen megtorpant a fajta fejl�d�se, a II. Vil�gh�bor� ut�n pedig csup�n 250 briard lehetett Franciaorsz�gban, de a fajta l�tsz�ma nagyon hamar gyarapod�snak indult.
     A briardot �llatok �rz�s�re �s terel�s�re haszn�lt�k Franciaorsz�gban. F�ldmûvesek mindenes kuty�ja volt, sz�mtalan feladatot kellett ell�tnia. A p�sztorok t�rsak�nt kiemelked� intelligenci�val �s f�ggetlen, �n�ll� term�szettel hajtotta v�gre feladatait. J� csal�di kutyak�nt, est�nk�nt mindig hazat�rt �s �beren �rizte szeretteit �s azok tulajdon�t. Minden terel�si szitu�ci�ban meg�llta hely�t, nagyon sok parancsot volt k�pes megtanulni �s teljes�teni. A leggyakoribb kutya volt Franciaorsz�g birtokosok lakta v�lgyeiben. A sz�nt�f�ldek k�z�tti fûs�vot a gazd�k birk�kkal legeltett�k, �s a briardok feladata volt arra �gyelni, hogy a birk�k csak a sz�mukra kijel�lt fûs�von mozogjanak �s ne a term�nyt legelj�k e.
     Jelleme napjainkban is meg�rizte erej�t, intelligenci�j�t �s f�ggetlens�g�t. Ma is lelkes terel�kutya, k�nnyen k�pezhet�, b�r olykor kifejezetten makacs is tud lenni, f�leg ha azt hiszi, hogy neki van igaza �s az ember t�vedett.
     �rdekes tanulm�nyozni munkast�lus�t: nem „szemkutya”, mint a border collie, nem figyeli mereven, folyamatosan a j�sz�got, hanem laz�bban dolgozik �s legink�bb hatalmas termet�vel �s szemmel l�that� erej�vel hat a j�sz�gra. Egyenes, ny�lt jellemû kutya, term�szetes hajlama van az �llatok �sszeterel�s�re �s odahajt�s�ra az emberhez. Ha munka k�zben megpihen, ink�bb az �l� vagy �ll� testhelyzetet r�szes�ti el�nyben a lefekv�ssel szemben.
     N�melyik olykor v�llal megl�ki ugyan a j�sz�got, de legt�bbj�k szemb�l, testi kontaktus n�lk�l ford�tja meg �s nem h�tulr�l, annak sark�ba cs�pve. Csendben dolgozik, ritk�n ugat. A kezd� kutya persze hangot adhat izgalm�nak vagy csal�dotts�g�nak, de a tapasztalt kutya m�r csendesen dolgozik.
     Kezdetben k�rk�r�sen halad �s az els� tal�lkoz�skor nem megy t�l k�zel az �llatokhoz. Term�szetes er�t sug�roznak, �gy a birk�k magukt�l kit�rnek el�l�k.
     Franciaorsz�gban a kik�pz�snek fontos r�sze az „�rj�rat”, mikor a kutya szûk vet�sek k�z�tt dolgozik, s arra �gyel, hogy az �llatok ne l�pj�k �t a kiszabott hat�rvonalakat. Jellegzetes szelekci�s t�nyez� volt a francia p�sztorokn�l, hogy a kutya megtanulja ezt a man�vert.
     Gondolkod�, intelligens, alapos, m�dszeres kutya, �gy megfelel� tr�ning ut�n minden terel�si munk�t k�pes elv�gezni.
     Kiegyens�lyozott, ny�lt jelleme r�v�n a briard kiv�l� csal�di kutya, t�rsa �s �rz�je gazd�j�nak. Sohasem t�l �reg j�tszani, s a gyerekeket m�g a sz�l�i eln�sp�ngol�st�l is megv�di.
     Kanok 62–68, a szuk�k 56–64 centim�ter magasak. Ami a sz�n�ket illeti, leggyakoribb a fekete �s a barn�s-s�rg�s sz�rzet, de a standard minden egys�ges sz�nt megenged, b�r a s�t�tebb �rnyalatokat tartja k�v�natosabbnak. A fekete sz�rzet nem lehet v�r�ses �rnyalat�. A fajta �rdekess�ge a dupla farkask�r�m a h�ts� l�bakon, melyeknek olyan k�zel kell lenni�k a f�ldh�z, amennyire csak lehet.