(állat, Cricetus Pall.), a rágcsáló emlősök rendjének egérfélék családjába tartozó emlősnem, csupasz fülekkel és talpakkal, rövid farkkal és pofazsebekkel. Több faja ismeretes, melyek közül a közönséges H. (C. frumentarius Pall.) hazánkban is tenyészik; hossza 25 cm.; farka 5 cm.; háta világos barnássárga, de szőre feketehegyü; pofája, szemtája és nyaka vörhenyesbarna, torka sárga, hasa fekete, lábai fehérek, de szine igen változó; van fekete és fehér is. Európában meglehetős elterjedt s nálunk közönséges; különösen az agyagos talajt kedveli, melybe mély lyukakat váj s külön éléskamrákat is épít, melyekbe néha 50 klg. eleséget is behord. A gabnanemüekben néha igen nagy károkat okoz. Első lábait kéz gyanánt használja s ezekkel viszi táplálékát a szájához. Igen mérges természetü s ha üldözik, az emberrel is szembeszáll. Télen álomba merül ugyan, de azért eleséget hord össze, amit pofazacskójában szállít haza s egyszerre 50 g.-ot is hazavihet. Ellenségei a menyétfélék. Bundáját prémnek használják. Október elején pihen el és február, márciusban jön elő; igen szapora, 6-18-at fiadzik.