�jfulandi

S�ly:50-70kg

Marmagass�g:62-75cm

Sz�r m�ret:hossz�

C�lszer� tart�s:kertben

A fajta kialakul�s�nak r�vid t�rt�nete

A Szovjetuni�ban m�r az 1930-as �vekben megfogalmaz�dott az ig�ny �j, nagytest�, sz�ls�s�ges �ghajlati viszonyok k�z�tt is alkalmazhat�, szolg�lati munkakuty�k l�trehoz�s�ra, kiteny�szt�s�re. A II. vil�gh�bor�t k�vet�en a hadsereg �s egy�b bel�gyi szervek a k�l�nb�z� gazdas�gi egys�gek ig�nyeinek kiel�g�t�se n�pgazdas�gi �rdekk� v�lt (a h�bor� miatt drasztikusan cs�kkent az �llom�ny). A moszkvai Krasznaja Zvezda katonai teny�sztelep�n G. P. Medvegyev vezet�s�vel g�zer�vel indult �jra a teny�szt�si munka, olyan m�r ismert fajt�k felhaszn�l�s�val, melyekben a k�v�nt tulajdons�gok k�l�n-k�l�n megvoltak.

Els� l�p�sben k�l�nb�z� fajt�kat kereszteztek, ennek eredm�nye, n�h�ny �tmeneti fajta lett: moszkvai dog (dog �s kelet-eur�pai juh�szkuty�k keresztez�s�b�l), a moszkvai �rkutya (bern�thegyi, kauk�zusi �s kelet-�zsiai juh�szkuty�k keresztez�s�b�l), a moszkvai vizikutya (�jfunlandi, kauk�zusi �s kelet-eur�pai juh�szkutya keresztez�s�b�l) �s az orosz fekete terrier (�ri�s schnauzer, airedale terrier, rottweiler �s moszkvai vizikutya keresztez�s�b�l). A k�s�bbiekben csak a moszkvai �rkutya �s a fekete terrier kapott �n�ll� st�tuszt!

Az orosz fekete terrier �r�k�lte az �ri�s schnauzer kiv�l� �rz�-v�d� tulajdons�g�t, mozg�konys�g�t, robban�konys�g�t �s a fekete durva, de r�vid sz�rtakar�t. Az airedale terriert�l a kiv�l� helyzetfelismer� k�pess�get, a j� szimatot, a rend�thetetlen b�tors�got, �nfel�ldoz� k�pess�get, kem�ny, de r�vid sz�rtakar�t �s az izmos, er�s nyakat. A rottweilerekt�l az er�t �s a nagy izomk�teget kapt�k, j� terhelhet�s�ggel �s legend�s h�s�ggel, de a sz�r mennyis�ge �s hossza ebben az esetben sem megfelel�. A moszkvai vizikuty�k hozt�k az orosz fekete terriernek a nagy m�retet �s a hossz� d�s sz�rtakar�t. Ezeken k�v�l a moszkvai dog �s az orosz kop� is r�szt vett a teny�szt�s egy korai szakasz�ban, de r�szv�tel�k nem sz�mottev�, a k�s�bbi gener�ci�kb�l szinte teljes m�rt�kben elt�ntek. Az orosz fekete terrierek �sapja, Roy (Zorab-L�di) fekete, �ri�s schnauzer kan, aki Csehorsz�gb�l sz�rmazott. A teny�szt�s els� szakasz�ban a r�sztvev� szuk�k alapj�n n�gy csoport lett fel�ll�tva, az airedale, rottweiler, �jfunlandi �s kauk�zusi fajt�k szerint. Az els� k�t csoport a Roy -airedale szuk�k �s Roy - rottweiler szuk�k p�ros�t�s�b�l sz�lettek. A Roy - airedale szuk�k k�lykei harap�sak, de kisebbek, mint az �ri�s schnauzer, ann�l kem�nyebb hosszabb sz�rrel. A Roy - rottweiler szuk�k p�ros�t�s�b�l az ut�dok j� m�ret�ek lettek, sz�les mellkassal, er�s csontozattal, de r�vid sz�rrel �s n�melyik rottweileres sz�njegyekkel sz�letett. A harmadik csoportban az �jfulandi kanok �s a moszkvai vizikuty�k ut�dai lettek keresztezve Roy-jal. Ebb�l a kever�k csoportb�l az ut�dok nagy m�ret�ek, massz�vak lettek, durva fed�sz�rrel �s sok aljsz�rzettel, de gyakran jelentek meg feh�r foltok a mellkason, a v�gtagokon �s az �llon. A negyedik csoport: Roy �s "kever�k" szuk�k (pl: rottweiler kan �s Roy l�nyainak, unok�inak ut�dai �s t�rzsk�nyvn�lk�li airedale szuk�k) ut�dai, akik er�s csontozattal, sz�les kopony�val, k�nny� pofacsontokkal, gyenge v�gtagsz�gel�sekkel �s csapott farral rendelkeztek. Az els� id�kben az ut�dok k�l�nb�z� fel�p�t�s�ek voltak, sz�rzet�k jellege �s sz�nezete, valamint a fej alakja, t�pusa alapj�n is k�l�nb�ztek. A k�l�nbs�gek fokozatosan t�ntek el �s alakult ki egy �j anat�miai t�pus, amely sz�rzetben is egys�gesebb k�pet mutatott. A 4. gener�ci�t�l indult a k�l�nb�z� csoportok egym�ssal t�rt�n� keresztez�se �s ett�l sz�m�tva besz�lhet�nk igaz�n az orosz fekete terrierr�l. Ezek a kuty�k nagym�ret�ek voltak, hossz� t�m�tt sz�rzettel, fejlett szem�ld�k sz�rrel, kem�ny t�m�tt bajusszal �s szak�llal, l�g� f�lekkel �s s�t�t szemekkel. Er�s �llkapcsukban nagy feh�r fogak helyezkedtek el, massz�v �s er�s v�gtagjaikhoz izmos fel�p�t�s p�rosult, Kiv�l� idegrendszer, j� hall�s, szagl�s �s �tlag feletti munkatulajdons�gok jellemezt�k.

A Krasznaja Zvezda teny�szet publik�lta el�sz�r a fajt�t 1956-ban (Roy els� ut�dai 1952-ben sz�lettek!).

Hamarosan - n�pszer�s�t�si c�lzattal - a civil szf�r�ba is kiker�lt a fajta, a Moszkvai V�rosi Kik�pz� Klub kapott el�sz�r n�h�ny egyedet tov�bbteny�szt�sre. K�s�bb a szelekci� a k�llem �s a munkatulajdons�gok fel� fordult, �s a teny�szt�s m�r nemcsak a Krasznaja Zvezd�ban folyt, hanem csatlakoztak a Szovjetuni� r�gi�inak v�rosaiban m�k�d� klubok is. Ezek a klubok �sszehangolt teny�szt�si program szerint dolgoztak, ekkor m�g nem lehetett a teny�szt�si vonalakat megk�l�nb�ztetni. Az FCI-n�l 1968-ban jelentett�k be az orosz fekete terrier �tmeneti tulajdons�gait. Az 1970-es �vekben felvet�d�tt a fajta v�gleges elfogad�s�nak k�rd�se, a v�gleges fajtale�r�s sz�ks�gess�ge, melyben az �vek sor�n t�rt�nt v�ltoz�sok szerepelnek. Az orosz fekete terrier a '70-es �vekt�l kezdve lett ismert a Szovjetuni� hat�rai k�v�l is. 1981-ben a Krasznaja Zvezda Klubban elk�sz�lt az �j fajtale�r�s, amelyben a hossz�sz�r� v�ltozat elismer�se is szerepelt. (1996-t�l csak a hossz�sz�r� v�ltozat k�v�natos �s enged�lyezett!) Az ilyen sz�rt�pussal rendelkez� kuty�k megjelen�s�nek oka az volt, hogy a civil klubok teny�szt�i a hosszabb sz�r�, mutat�sabb egyedeket r�szes�tett�k el�nyben.

Az orosz fekete terrier kialakul�sa �s fejl�d�se meglehet�sen bonyolult �s egyben dr�mai szelekt�l�ssal t�rt�nt. A fajta megd�bbent�en gyors karriert futott be �s n�pszer�s�ge egyre n� Eur�p�ban �s a tengerent�li orsz�gokban is. N�vekv� n�pszer�s�g�t nemcsak nagym�ret�nek �s impoz�ns megjelen�s�nek k�sz�nheti, hanem ahogy egy csenyakovszki (kalingr�si r�gi�) teny�szt� �rja a Moszkv�ban megjelen� Fekete Terrier Magazinban (mert, hogy az anyaorsz�gban olyan nagy becsben tartj�k, hogy k�l�n �js�got hoztak l�tre sz�mukra): "El�g tapasztalt kik�pz� vagyok, ez�rt van �sszehasonl�t�si alapom. Most m�r biztos vagyok, benne, hogy a fekete terrier gondolkod�s m�dj�ban, �rtelmess�g�ben van valami elk�peszt�. Szerintem � a legjobb t�rs a kuty�k k�z�l, n�la jobbat nem tudok elk�pzelni!"

Az orosz fekete terrier j�l k�pezhet�, �tlag feletti intelligenci�val rendelkez�, a k�zepesn�l nagyobb kutya, v�rm�rs�klet�ben nyoma sincs a terrierek izg�gas�g�nak, ez ink�bb anat�miai fel�p�t�s�re vonatkozik, mintsem term�szet�re. M�s �llatokkal �s fajt�rsaival is t�relmes, ha nincs r� komoly oka ker�li a konfliktus helyzeteket, magabiztoss�ga ellen�re nem vereked�s, �gy kifut�ban �s kennelben j�l tarthat�, ak�r t�bbedmag�val is. Er�s hat�rozott �rz�-v�d� reakci�val rendelkezik, ez�rt kertben, szabadon tartott kuty�khoz val� k�zeled�s idegenek sz�m�ra vesz�lyes lehet. Ezzel p�rhuzamosan a csal�d minden tagj�val - a csecsem�t�l az aggasty�nig - v�gtelen�l bar�ts�gos �s tisztelettud�. Nagy m�rete �s s�lya (nem ritka az 50 kg-ot meghalad� egyed) ellen�re - intelligenci�j�nak �s kezelhet�s�g�nek k�sz�nhet�en sok n�i tulajdonosa �s teny�szt�je van.

Kov�cs Gyula: Cara Dzsin Kennel

STANDARD
FCI 327.

A k�zepesn�l nagyobb, er�s, massz�v csontozat�, izmos kutya. B�re vastag, rugalmas, feszes.
A fekete terrier b�tor, agressz�v �s idegenekkel szemben bizalmatlan.
Viselked�se: Er�s, kiegyens�lyozott �s mozg�kony, er�s v�delmi reakci�val.
Nem k�v�natos: Gy�va vagy t�l agressz�v, gyenge idegrendszer.
Nemi jelleg: J�l fejlett m�sodlagos nemi jelleg. A kan nagyobb �s massz�vabb, mint a szuka.
Nem k�v�natos: Kev�s elt�r�s a m�sodlagos nemi jellegt�l.
Hiba: Er�s elt�r�s a m�sodlagos nemi jellegt�l, rejtett here (egyik vagy mindkett�). Ha az egyik here vagy mindkett� fejletlen; szuk�s kan.
Fel�p�t�se: Er�s, durva.
Nem k�v�natos: Kicsit k�nny� vagy laza, nem el�g izmos.
Hiba: K�nny�, gyenge izomzat, laza, burkolt.
Formaindex: 100-105.
Nem k�v�natos: Ha nagyobb, mint 108.
Marmagass�g: Kan 66-72 cm, szuka 64-70 cm.
Nem k�v�natos: Kicsit hossz� vagy kicsit r�vid v�gtagok; kan kisebb, mint 66 cm, vagy nagyobb, mint 74 cm, szuka alacsonyabb, mint 64 cm, vagy nagyobb, mint 70 cm.
Hiba: Magas far, alacsony mar, kan kisebb, mint 65 cm, szuka kisebb, mint 63 cm.
Sz�rtakar�: Hossz� sz�r�ekn�l durva, kem�ny, testre simul�. Sz�rsz�l megt�rt, 4-10cm hossz�s�g�, az eg�sz testet hossz� sz�r bor�tja. Nyakon �s maron s�r�nyt k�pez. Els� v�gtagon k�ny�kig, h�tuls� v�gtagon combig kem�ny hossz� sz�r, j�l fejlett d�szsz�r. A hossz� sz�r a fels� ajkakon bajuszt, als� ajkon kem�ny szak�llt, �s a homlokon kem�ny szem�ld�ksz�rt k�pez. A d�szsz�r d�s �s j�l fejlett. Fed�sz�r egyenes (t�r�ssel), kem�ny, testre simul� �s d�s.
Nem k�v�natos: Egyenes sz�r, hull�mos sz�r, kicsit puha, hosszabb, mint 10 cm, kev�s d�szsz�r a fejen �s a v�gtagokon, g�nd�r sz�r.
Hiba: Hosszabb, mint 15 cm, puha, leoml� sz�r, d�szsz�r a fejen vagy a l�bon hi�nyzik, bajusz vagy szem�ld�k sz�r hi�nya.
Sz�n: Fekete �s fekete feh�r t�z�ssel.
Nem k�v�natos: Barn�s vagy sz�rk�s sz�n, kis feh�r folt a mellkason.
Hiba: Barna vagy sz�rke, bicolor (rajzos), feh�r folt az �llon, fejen, nyakon vagy l�bon.
Fej: Hossz�, m�rs�kelten sz�les agykoponya, dombor� j�romcsontok, homlok lapos, stop m�rs�kelt, orrh�t �s agykoponya massz�v, kicsit elhegyesed�, kicsit r�videbb, mint a koponya. A fej a d�szsz�rzettel t�glalapot alkot. Ajkak vastagok, de nem lel�g�ak, az �llkapocshoz szorosan illeszkednek.
Nem k�v�natos: Kicsit k�nny� fej, dombor� homlok, t�l gyenge vagy t�l er�s stop, t�l er�s j�romcsontok, lel�g� ajkak.
Hiba: Durva, neh�z vagy k�nny� fej, g�mb�ly� agykoponya, r�vid felfel� �ll� hegyes arcorri r�sz.
F�lek: Magasan t�z�tt, l�g�, kicsi, h�romsz�g alak�, bels� �lek az agykopony�hoz simulnak.
Nem k�v�natos: Alacsonyan t�z�tt f�lek, hossz� f�lek, csavar vagy lebeg� f�lek.
Hiba: Fel�ll� vagy f�lig fel�ll� f�lek.
Szemek: Nem nagyok, ov�lisak, enyh�n ferde metsz�s�ek, s�t�tek.
Nem k�v�natos: Nagyok vagy nem el�g s�t�tek, h�lyogos szem, l�that� harmadik szemh�j vagy l�g� szemh�j.
Hiba: Vil�gos vagy felem�s sz�n� szemek.
Fogak: Nagyok, feh�rek, szorosan illeszkednek. Metsz�fogak egyenes vonalban �llnak, oll�s harap�s.
Nem k�v�natos: A kornak nem megfelel�en kopott fogak, harap�s vizsg�lat�t nem befoly�sol� t�r�tt fogak, s�rga fogak.
Hiba: Kicsi, ritka fogak, metsz�fogak nem egyvonalban helyezkednek el, nem oll�s harap�s, foghi�ny.
Nyak: Hossz�, massz�v, sz�raz, 40-45 fokban illeszkedik a h�tvonalhoz.
Nem k�v�natos: R�vid, vastag, lebernyeges, alacsonyan t�z�tt nyak.
Mellkas: Sz�les, m�ly, m�rs�kelten dombor�, legal�bb k�ny�kig �r�.
Nem k�v�natos: Nem el�g sz�les mellkas, k�ny�k f�l� �r�, lapos.
Hiba: Hord� alak�, lapos �s sz�k mellkas.
Has: Enyh�n felh�zott.
Nem k�v�natos: Lel�g� vagy nagyon felh�zott has.
Mar: Magas, j�l kiemelked�.
Nem k�v�natos: Alacsony vagy gyenge mar.
H�t: Egyenes, sz�les, izmos.
Nem k�v�natos: Laza, keskeny, izomszeg�ny.
�gy�k: R�vid, sz�les, izmos, kicsit dombor�.
Nem k�v�natos: Hossz�, nem el�g dombor�.
Hiba: S�ppedt, keskeny vagy p�pos �gy�k.
Far: Sz�les, j�l izmolt, enyh�n lejt a magasan t�z�tt farok ir�ny�ba.
Nem k�v�natos: Egyenes vagy kicsit csapott far, izomszeg�ny far.
Hiba: Csapott vagy keskeny far.
Farok: Magasan t�z�tt, r�vidre csonkolt vastag. (3-4 csigolya marad)
Nem k�v�natos: Alacsonyan t�z�tt farok, nem helyesen kurt�tott farok.
Hiba: Nem kurt�tott farok.
Mells� v�gtagok: Szemb�l n�zve egyenesek �s p�rhuzamosak. Lapocka �s felkarcsont sz�gel�se 110 fokos. K�ny�k�k h�trafel� mutatnak. Alkarok egyenesek, vastagok. L�bk�z�p r�vid, egyenes �ll�s�.
Nem k�v�natos: Enyh�n nyitott v�llsz�gell�s, kicsit kifel� vagy kicsit befel� fordul� k�ny�k, kicsit laza l�bk�z�p, kifel� vagy befel� fordul� mancsok.
Hiba: Egyenes v�llak, kiford�tott k�ny�k, ferde l�bk�z�p, gyenge l�bt�.
H�ts� v�gtagok: H�tulr�l n�zve egyenesek, p�rhuzamosak, kicsit sz�lesebben �ll�tottak, mint a mells� v�gtagok. Combok izmosak, j�l fejlettek. Ugr�iz�letek sz�razak, j�l l�that� sz�gell�sek. Cs�nkok massz�vak, hossz�ak, egyenesen, majdnem mer�legesen �ll�ak.
Nem k�v�natos: Nem el�g fejlett izomzat, r�vid als� l�bsz�r, kicsit befel� vagy kifel� fordul� cs�nkok, kicsit ferde vagy t�l meredek l�bk�z�p. Farkask�r�m.
Hiba: Ugyanezek a hib�k, csak hangs�lyozottan, magas far, kard�ll�s, vagy t�l meredek sz�gel�sek.
Mancsok: Nagyok, szorosan z�rtak, macskamancsok, g�mb�ly�ek.
Nem k�v�natos: Laza mancsok, sz�t�ll� ujjak.
Hiba: Lapos mancs vagy t�l sz�t�ll� ujjak.
Mozg�s: Szabad, harmonikus �s k�nnyed. Tipikus mozg�sa a r�vid �get�s �s galopp. A v�gtagok egyenes vonalon mozognak, de a mells�k enyh�n a k�z�pvonal fel� tartanak. A h�t �s az �gy�k rugalmasan mozog.
Nem k�v�natos: Nem egyenes vonalon t�rt�n� mozg�s, kiss� k�t�tt mozg�s.
Hiba: K�t�tt, neh�z mozg�s, oldalaz� mozg�s, nagyon mozog a fara vagy poroszk�l.
Kiz�r� hib�k: Nem oll�s harap�s, egyik vagy mindk�t here rejtett, vagy az egyik here fejletlenebb, mint a m�sik. Foltos vagy rajzos sz�n, sz�rke, feh�r l�bak, P3, P4 vagy M fog hi�ny.