N�polyi masztiff

S�ly:50-70kg

Marmagass�g:60-71cm

Sz�r m�ret:r�vid

C�lszer� tart�s:kertbe

�RI�S AZ �KORB�L

N�POLYI MASZTIFF

L�tta Tr�ja pusztul�s�t, k�zd�tt a cirkuszok ar�n�iban, k�s�rte vil�got h�d�t�, nagy menetel�seiken a r�mai l�gi�kat. �l�, eleven legenda. Igen, ez a n�polyi masztiff. Ama tiszta fajt�j� kuty�k egyike, mely h�ven �rzi a hajdani hatalmas �s f�lelmetes molosszusok von�sait.

�ton – k�tezer esztendeje!

Egy palerm�i kutyaki�ll�t�s v�g�n Leo Helbig, a neves n�met kinol�gus – a rendezv�ny egyik b�r�ja – egy n�polyi masztiffot hirdetett ki a ki�ll�t�s abszol�t gy�ztes�nek. Az eb j�r�sa azonban nem volt valami harmonikus �s oldott. Mikor ezt bar�tilag sz�v� tett�k, Helbig lakonikusan megjegyezte: „Hja, k�rem! Ez az eb imm�r k�tezer �ve �ton van!”

Val�j�ban a n�polyi masztiff k�zvetlen �se a r�mai molosszus, melynek sz�mos k�llemi �s jellembeli von�s�t meg�rizte. Columella, a Kr. u. els� sz�zadban �lt latin f�ldbirtokos „De re rustica” c�mû munk�j�ban a p�sztorkuty�k mellett kora tipikus �rz�-v�d� eb�t is le�rja: „...A fej olyannyira t�meges, hogy szinte az eg�sz �llat legimpoz�nsabb r�sz�nek tûnik. A sz�gy sz�les, az el�ls� l�bak er�teljesek, a h�tuls�k r�videk, az ujjak �s a karmok ugyancsak er�sek. Ami az eb term�szet�t illeti, nem lehet sem t�l bizalmas, sem t�l tart�zkod�, sem t�l harap�s, de tulajdonk�ppen az �ton�ll�k kiv�tel�vel az�rt mindenkivel bar�ts�gos.”

Gyakran hangoztatj�k, hogy azok a kuty�k, melyeknek k�llemi von�sai �s jellembeli tulajdons�gai a molosszusban egyes�ltek, vagy a f�n�ciai keresked�k r�v�n, vagy a g�r�g gyarmatokr�l ker�ltek It�lia k�z�ps� vid�keire, vagy k�zvetlen�l a r�mai l�gi�k hozt�k magukkal �ket a g�r�gorsz�gi h�d�t� hadj�ratokb�l. Biztosra vehet�, hogy a harci molosszusokat ismert�k m�r a sum�rok, a mezopot�miai n�pek �s az akh�jok is. Tr�ja falai alatt Achilles a Hector kez�t�l elpusztult Patroclos halotti m�gly�j�n f�l�ldozta bar�tja harci kuty�it is.

A molosszus jelen volt az assz�r seregekben �s Nagy S�ndor hadaiban is. A h�res maced�n vez�r egyik kedvenc�nek m�g eml�kmûvet is �ll�ttatott. K�ts�gtelen teh�t, hogy a n�polyi masztiff a r�mai molosszust�l sz�rmazik, a felt�telez�sek azonban elt�rnek, s�t gyakran ellentmondanak egym�snak azt illet�en, mikor �s hogyan alakulhatott ki ez a nagy kutya, mely a r�mai exped�ci�s l�gi�kat k�s�rte, a cirkuszok ar�n�iban k�zd�tt vagy az antik R�ma el�kel�s�geinek h�z�t �s j�sz�g�t �rizte.

�s felbukkant sz�zadok hom�ly�b�l...

�si eredete ellen�re a n�polyi masztiffot csak n�h�ny �vtizede, eg�szen pontosan 1949-ben ismert�k el. Tulajdonk�ppen 1946-ban fedezt�k fel �jra a Vez�v-k�rny�ki tany�kon, �s ebben az a csod�latos, hogy �vsz�zadokon kereszt�l meg�rizte eredeti k�llem�t, tulajdons�gait. (K�s�bb – 1971-ben – egy korszerûbb standard-v�ltozatot is elfogadott az FCI, az ENCI – az olasz egyes�let - javaslat�ra.)

Hogyan t�rt�nt a fajta „felfedez�se”?

Pierro Scanziani, a jeles olasz kinol�gus – aki eg�sz �let�ben a r�gi molosszusokat kutatta – 1946-ban egy n�polyi ki�ll�t�son, ahol nyolc n�polyi masztiffot szerepeltettek, az egyik kutya „szem�ly�ben” (mely a Guaglione n�vre hallgatott) v�gre megpillantotta a legend�s ebet. „Nyomban felismertem – �rja – ez is egyike lehetett annak a sz�z kuty�nak, melyet a maced�n Paulus Emilius hozott R�m�ba diadalmas hadj�rata ut�n. Epirusz hatalmas ebe, az assz�rok fia, a tibeti kuty�k t�voli rokona, a Molosszus �llt el�ttem! Sz�zadok r�gi hom�ly�b�l szeml�lt engem. Tekintet�ben nem volt sem ellens�gesked�s, sem kedvess�g: olyan tekintet volt, mely nem ad, de nem is k�vetel... A hûv�s, szenvtelen szemek figyelt�k Arno kuty�mat is, melyet p�r�zon tartottam. Egyszerre csak visszah�k�ltem egy r�gi figyelmeztet�sre eml�kezv�n: a molosszus hajlamos t�madni egyetlen hang n�lk�l is.”

A t�rt�nethûs�g kedv��rt tegy�k hozz�: az �szakr�l �rkezett zsûritagok m�r kor�ntsem voltak ilyen lelkesek. Alaposan lepocskondi�zt�k a nyolc ebet: szerint�k nem feleltek meg a fajta fogalm�nak, egyik magas, m�sik alacsony �ll�s� volt, sem sz�nben, sem nagys�gban nem mutattak homogenit�st. Egyed�l abban hasonl�tottak egym�shoz, hogy valamennyien korcsok, s m�g j�rni sem tudtak kutya m�dj�ra.

„Hi�ba �rveltem – eml�kezik vissza Scanziani –, hasztalan mutattam meg nekik Guaglion�t, s tartottam kisel�ad�st az �kori molosszusokr�l, �k csak kacar�sztak lelkes kit�r�seimen. A legnagyobb szaktekint�ly v�g�l kijelentette: „Nincs fajtajellege, nincs kutyaszerû mozg�sa, ez a sz�rnyeteg nem tarthat sz�mot az eb elnevez�sre!”

Egy�bk�nt az �let – mint ma m�r tudjuk – r�c�folt az eml�kezetes 1946-os ki�ll�t�s tud�l�koskod�ira. Scanziani igaza gy�z�tt, s � volt az els�, aki kidolgozta a fajtastandardot is, m�gpedig �l� modell, a m�r eml�tett Guaglione k�llemi �s pszichikai jegyei alapj�n.

Ak�r az �thenger!

Persze legy�nk mi is igazs�gosak. Ez az Alpokon t�li, fens�ges molosszus meglehet�sen vegyes benyom�st kelt az emberben. Vannak, akik kifejezetten f�lelmetes, nyugtalan�t� jelens�gnek tal�lj�k, s akadnak olyanok is, akik egyenesen j�mbor, egy�gyû teremt�snek tartj�k. Hogy �sszeb�k�ts�k a k�t t�bort, el�ruljuk: tulajdonk�ppen mind a kett�nek igaza van, az eg�sz csak nevel�s k�rd�se. Kihozhatjuk bel�le nyugodt, szeretetre m�lt� term�szet�t, de f�l�breszthetj�k benne hossz� harcikutya-m�ltra visszatekint� el�deinek agresszivit�s�t is.

Term�szetesen az els� megold�s a k�vetend�. Ha 18 h�napos kor�ig „b�rsonykesztyûbe b�jtatott vasmarokkal” tartjuk k�zben (domin�ns term�szet�nek ugyanis ez felel meg a legjobban), akkor kiv�teles tulajdons�gokat bontakoztathatunk ki ebb�l a nagysz�vû, ragyog� intelligenci�j� kuty�b�l. A nagy testû, s�lyos �s er�s kuty�k kedvel�i j� t�rsra tal�lnak a n�polyi masztiffban, amely f�k�nt szem�lyi test�rnek, h�z�rz�nek alkalmas. �rz�-v�d� feladatokra mellesleg f�l�sleges kik�pezni, ilyen ir�ny�, igen er�s velesz�letett �szt�ne, valamint elrettent� megjelen�se m�r eleve garant�lja gazd�i biztons�g�t. Kiz�r�lag akkor t�mad, ha parancsot kap r�, de minden k�r�lm�nyek k�z�tt megb�zhat�. Aki kezet emel r�, azt led�nti a l�b�r�l �s egyszerûen �tgyalogol rajta. Ilyenkor olyan, ak�r az �thenger!

Igen �n�ll�, ez�rt nevel�s�n�l, esetleges kik�pz�se sor�n elengedhetetlen, hogy gazd�ja tiszt�ban legyen a fajta tipikus viselked�si form�ival, karakter�vel. Ok n�lk�l sohasem lobban�kony, nem civakod�, nem agressz�v. Ha fiatal kor�ban engedelmess�gre szoktatj�k, sz�vesen tanul, mert szereti, ha foglalkoznak vele.

Tart�sa viszonylag egyszerû. Nem ig�nyel t�bb mozg�st, mint b�rmely kutya, s�t kevesebbet, mint a k�zismerten nyugtalan fajt�k. Noha j�l alkalmazkodik a v�rosi �lethez, m�gsem t�l szerencs�s n�gy fal k�z�tt tartani.

A f�bb fajtajegyek:

Nagy termetû, robusztus kutya. Feje nagy �s er�teljes, az arcorri r�sz �s a koponya vonala p�rhuzamos. A homlok �s az orrh�t csatlakoz�sa er�teljes. �llkapcsa er�s. Szeme gesztenyebarna, tekintete �l�nk. F�le h�romsz�gletû, lel�g�, fejhez simul�, �ltal�ban csonkolj�k. Nyaka k�zepesen hossz�, nagyon izmos, h�ta egyenes, er�teljes, mellkasa m�ly, sz�les, eg�szen a k�ny�kig �r. Hasa kiss� felh�zott. L�bai izmosak, a cs�nk kifesz�lt, meredek �ll�s�. A mancsok t�m�rek, az ujjak z�rtak. Farka a cs�nk al� �r, �ltal�ban k�tharmad�n�l csonkolj�k. Sz�rzete r�vid, sima, f�nyes. Sz�ne fekete, �lomsz�rke, homoks�rga, sz�rke vagy cs�kos. A sz�gy�n �s a mancsokon gyakori a feh�r sz�rzet. Marmagass�ga 65–75 cm (kanok), illetve 60–70 cm (szuk�k). S�lya 50–70 kg.