Kipusztulnak-e a tigrisek? A k�nai horoszk�p szerint 1998 a tigris �ve. Mivel e csod�latos �llatok helyzete egyre bizonytalanabb, a WWF �ves nemzetk�zi akci�terv�ben kiemelt helyet kapnak a tigrisek megment�s�re ir�nyul� programok. A program els� fontos l�p�se az anyagi alapok megteremt�se. Az 1 milli� USD indul� t�k�t a legs�rg�sebb probl�m�k orvosl�s�ra, megsz�ntet�s�re sz�nt�k. A tigriseket fenyeget� legnagyobb vesz�lyek ma az orvvad�szat ijeszt� n�veked�se, az emberi tev�kenys�g kiterjed�se valamint az infrastrukt�ra fejl�d�se, mely kiszor�tja a nagymacsk�kat term�szetes �l�hely�kr�l. Ma �sszesen 5-7000 vadon �l� tigris tal�lhat� a F�ld�n, ami a sz�zadfordul�n m�g megl�v� t�bb sz�zezres p�ld�nysz�mhoz k�pest 95%-os �llom�nycs�kken�st jelent. R�ad�sul az utols� 50 �vben kihalt a bali, a kaszpi �s a j�vai alfaj. Ha k�sik a seg�ts�g, ugyanez a sors v�r a d�l-k�nai tigrisekre is, melyeknek sz�ma a kutat�k szerint m�ra 20-30 p�ld�nyra fogyatkozott, holott az 1950-es �vekben m�g mintegy 4000 egyed �lt D�l-K�na erdeiben. A ma m�g 3000 egyedet (a vil�g �sszes tigris�nek fele) sz�ml�l� beng�li tigris helyzete szint�n kritikus. Ha most nem siker�l a tigrisek sz�m�nak cs�kken�s�t megakad�lyozni, e pomp�s cs�csragadoz� a k�vetkez� Tigris �v�ig teljesen elt�nhet a F�ldr�l. A tigrisekre a legnagyobb vesz�lyt a civiliz�ci� terjeszked�se jelenti, mely �letter�kt�l fosztja meg ezeket a nagytest� ragadoz�kat. Ezen k�v�l az a legnagyobb baj, hogy mind a mai napig vir�gz� �zlet�g a tigrisb�rrel �s az �llat m�s testr�szeivel t�rt�n� kereskedelem. Ut�bbiak sz�mos hagyom�nyos, t�vhiten alapul� k�nai gy�gyszer �s serkent�szer alapanyag�ul szolg�lnak. A j�l fizet� kereslet az orvvad�szat mozgat�rug�ja. A vil�gm�ret�v� v�lt kereskedelem megf�kez�s�re j�tt l�tre a vesz�lyeztetett n�v�ny- �s �llatfajok nemzetk�zi kereskedelm�t szab�lyoz� egyezm�ny, a CITES, melyhez napjainkig 140 orsz�g csatlakozott. Az egyezm�ny hat�lya al� tartozik a tigris �sszes alfaja is, melyekkel mind �lve, mind feldolgozott �llapotban tilos kereskedni. A tigrisek elterjed�si ter�let�n fekv� 15 �llam Laosz kiv�tel�vel csatlakozott az egyezm�nyhez, csak�gy, ahogyan a k�nai gy�gyszereket felhaszn�l� orsz�gok is al��rt�k a dokumentumot, �s egy�ttesen k�telezt�k el magukat a tilalom betart�saira. Az orvvad�szat azonban tov�bbra is vir�gz� - b�r egyre kock�zatosabb - �zlet�g maradt, mert a csemp�szett gy�gyszerek ir�nti kereslet nem cs�kkent, s�t, a tilalom miatt az �rak m�g magasabbra sz�ktek. A WWF 1966 �ta foglalkozik a tigrisek megment�s�vel �s jelen pillanatban is t�bb, mint 35 programja fut azokban az orsz�gokban, ahol tigrisek �lnek, illetve amelyek a k�nai gy�gyszerek legnagyobb felhaszn�l�i. A WWF a m�r m�k�d� �llatkereskedelmet ellen�rz� irod�i mellett �jabbak megnyit�s�t tervezi Indok�n�ban �s Oroszorsz�gban azzal a c�llal, hogy a helysz�nen tudj�k megakad�lyozni az illeg�lis kereskedelmet. Terveik k�z�tt szerepel m�g speci�lisan k�pzett szakemberek kik�ld�se Bangladesbe azzal a c�llal, hogy felm�rj�k a beng�li tigrisek India ut�ni legnagyobb �l�hely�n �l� popul�ci�j�nak nagys�g�t. A WWF rem�li, hogy k�pes lesz olyan �j szab�lyoz�si rendszer l�trehoz�s�ban k�zrem�k�dni, mely hathat�s seg�ts�get jelentene az ott �l� tigriseknek az elburj�nz� orvvad�szattal �s �l�hely�k puszt�t�s�val szemben.