Npolyi masztiff
2006.03.11. 17:06
Npolyi masztiff
Sly:50-70kg
Marmagassg:60-71cm
Szr mret:rvid
Clszer tarts:kertbe
RIS AZ KORBL
NPOLYI MASZTIFF
Ltta Trja pusztulst, kzdtt a cirkuszok arniban, ksrte vilgot hdt, nagy menetelseiken a rmai lgikat. l, eleven legenda. Igen, ez a npolyi masztiff. Ama tiszta fajtj kutyk egyike, mely hven rzi a hajdani hatalmas s flelmetes molosszusok vonsait.
ton – ktezer esztendeje!
Egy palermi kutyakillts vgn Leo Helbig, a neves nmet kinolgus – a rendezvny egyik brja – egy npolyi masztiffot hirdetett ki a killts abszolt gyztesnek. Az eb jrsa azonban nem volt valami harmonikus s oldott. Mikor ezt bartilag szv tettk, Helbig lakonikusan megjegyezte: „Hja, krem! Ez az eb immr ktezer ve ton van!”
Valjban a npolyi masztiff kzvetlen se a rmai molosszus, melynek szmos kllemi s jellembeli vonst megrizte. Columella, a Kr. u. els szzadban lt latin fldbirtokos „De re rustica” cmû munkjban a psztorkutyk mellett kora tipikus rz-vd ebt is lerja: „...A fej olyannyira tmeges, hogy szinte az egsz llat legimpoznsabb rsznek tûnik. A szgy szles, az ells lbak erteljesek, a htulsk rvidek, az ujjak s a karmok ugyancsak ersek. Ami az eb termszett illeti, nem lehet sem tl bizalmas, sem tl tartzkod, sem tl haraps, de tulajdonkppen az tonllk kivtelvel azrt mindenkivel bartsgos.”
Gyakran hangoztatjk, hogy azok a kutyk, melyeknek kllemi vonsai s jellembeli tulajdonsgai a molosszusban egyesltek, vagy a fnciai kereskedk rvn, vagy a grg gyarmatokrl kerltek Itlia kzps vidkeire, vagy kzvetlenl a rmai lgik hoztk magukkal ket a grgorszgi hdt hadjratokbl. Biztosra vehet, hogy a harci molosszusokat ismertk mr a sumrok, a mezopotmiai npek s az akhjok is. Trja falai alatt Achilles a Hector keztl elpusztult Patroclos halotti mglyjn flldozta bartja harci kutyit is.
A molosszus jelen volt az asszr seregekben s Nagy Sndor hadaiban is. A hres macedn vezr egyik kedvencnek mg emlkmûvet is llttatott. Ktsgtelen teht, hogy a npolyi masztiff a rmai molosszustl szrmazik, a felttelezsek azonban eltrnek, st gyakran ellentmondanak egymsnak azt illeten, mikor s hogyan alakulhatott ki ez a nagy kutya, mely a rmai expedcis lgikat ksrte, a cirkuszok arniban kzdtt vagy az antik Rma elkelsgeinek hzt s jszgt rizte.
s felbukkant szzadok homlybl...
si eredete ellenre a npolyi masztiffot csak nhny vtizede, egszen pontosan 1949-ben ismertk el. Tulajdonkppen 1946-ban fedeztk fel jra a Vezv-krnyki tanykon, s ebben az a csodlatos, hogy vszzadokon keresztl megrizte eredeti kllemt, tulajdonsgait. (Ksbb – 1971-ben – egy korszerûbb standard-vltozatot is elfogadott az FCI, az ENCI – az olasz egyeslet - javaslatra.)
Hogyan trtnt a fajta „felfedezse”?
Pierro Scanziani, a jeles olasz kinolgus – aki egsz letben a rgi molosszusokat kutatta – 1946-ban egy npolyi killtson, ahol nyolc npolyi masztiffot szerepeltettek, az egyik kutya „szemlyben” (mely a Guaglione nvre hallgatott) vgre megpillantotta a legends ebet. „Nyomban felismertem – rja – ez is egyike lehetett annak a szz kutynak, melyet a macedn Paulus Emilius hozott Rmba diadalmas hadjrata utn. Epirusz hatalmas ebe, az asszrok fia, a tibeti kutyk tvoli rokona, a Molosszus llt elttem! Szzadok rgi homlybl szemllt engem. Tekintetben nem volt sem ellensgeskeds, sem kedvessg: olyan tekintet volt, mely nem ad, de nem is kvetel... A hûvs, szenvtelen szemek figyeltk Arno kutymat is, melyet przon tartottam. Egyszerre csak visszahkltem egy rgi figyelmeztetsre emlkezvn: a molosszus hajlamos tmadni egyetlen hang nlkl is.”
A trtnethûsg kedvrt tegyk hozz: az szakrl rkezett zsûritagok mr korntsem voltak ilyen lelkesek. Alaposan lepocskondiztk a nyolc ebet: szerintk nem feleltek meg a fajta fogalmnak, egyik magas, msik alacsony lls volt, sem sznben, sem nagysgban nem mutattak homogenitst. Egyedl abban hasonltottak egymshoz, hogy valamennyien korcsok, s mg jrni sem tudtak kutya mdjra.
„Hiba rveltem – emlkezik vissza Scanziani –, hasztalan mutattam meg nekik Guagliont, s tartottam kiseladst az kori molosszusokrl, k csak kacarsztak lelkes kitrseimen. A legnagyobb szaktekintly vgl kijelentette: „Nincs fajtajellege, nincs kutyaszerû mozgsa, ez a szrnyeteg nem tarthat szmot az eb elnevezsre!”
Egybknt az let – mint ma mr tudjuk – rcfolt az emlkezetes 1946-os killts tudlkoskodira. Scanziani igaza gyztt, s volt az els, aki kidolgozta a fajtastandardot is, mgpedig l modell, a mr emltett Guaglione kllemi s pszichikai jegyei alapjn.
Akr az thenger!
Persze legynk mi is igazsgosak. Ez az Alpokon tli, fensges molosszus meglehetsen vegyes benyomst kelt az emberben. Vannak, akik kifejezetten flelmetes, nyugtalant jelensgnek talljk, s akadnak olyanok is, akik egyenesen jmbor, egygyû teremtsnek tartjk. Hogy sszebktsk a kt tbort, elruljuk: tulajdonkppen mind a kettnek igaza van, az egsz csak nevels krdse. Kihozhatjuk belle nyugodt, szeretetre mlt termszett, de flbreszthetjk benne hossz harcikutya-mltra visszatekint eldeinek agresszivitst is.
Termszetesen az els megolds a kvetend. Ha 18 hnapos korig „brsonykesztyûbe bjtatott vasmarokkal” tartjuk kzben (dominns termszetnek ugyanis ez felel meg a legjobban), akkor kivteles tulajdonsgokat bontakoztathatunk ki ebbl a nagyszvû, ragyog intelligencij kutybl. A nagy testû, slyos s ers kutyk kedveli j trsra tallnak a npolyi masztiffban, amely fknt szemlyi testrnek, hzrznek alkalmas. rz-vd feladatokra mellesleg flsleges kikpezni, ilyen irny, igen ers veleszletett sztne, valamint elrettent megjelense mr eleve garantlja gazdi biztonsgt. Kizrlag akkor tmad, ha parancsot kap r, de minden krlmnyek kztt megbzhat. Aki kezet emel r, azt lednti a lbrl s egyszerûen tgyalogol rajta. Ilyenkor olyan, akr az thenger!
Igen nll, ezrt nevelsnl, esetleges kikpzse sorn elengedhetetlen, hogy gazdja tisztban legyen a fajta tipikus viselkedsi formival, karaktervel. Ok nlkl sohasem lobbankony, nem civakod, nem agresszv. Ha fiatal korban engedelmessgre szoktatjk, szvesen tanul, mert szereti, ha foglalkoznak vele.
Tartsa viszonylag egyszerû. Nem ignyel tbb mozgst, mint brmely kutya, st kevesebbet, mint a kzismerten nyugtalan fajtk. Noha jl alkalmazkodik a vrosi lethez, mgsem tl szerencss ngy fal kztt tartani.
A fbb fajtajegyek:
Nagy termetû, robusztus kutya. Feje nagy s erteljes, az arcorri rsz s a koponya vonala prhuzamos. A homlok s az orrht csatlakozsa erteljes. llkapcsa ers. Szeme gesztenyebarna, tekintete lnk. Fle hromszgletû, lelg, fejhez simul, ltalban csonkoljk. Nyaka kzepesen hossz, nagyon izmos, hta egyenes, erteljes, mellkasa mly, szles, egszen a knykig r. Hasa kiss felhzott. Lbai izmosak, a csnk kifeszlt, meredek lls. A mancsok tmrek, az ujjak zrtak. Farka a csnk al r, ltalban ktharmadnl csonkoljk. Szrzete rvid, sima, fnyes. Szne fekete, lomszrke, homoksrga, szrke vagy cskos. A szgyn s a mancsokon gyakori a fehr szrzet. Marmagassga 65–75 cm (kanok), illetve 60–70 cm (szukk). Slya 50–70 kg.
|