Leonbergi

S�ly:45,50kg

Marmagass�g:40-60cm

Sz�r m�ret:hossz�

C�l szer� tart�s:kertbe

LEONBERGI

Sz�momra ez a k�p jelenti legink�bb a leonbergit. Mador nagypap�ja, Lejonwalds Woss L�we v. Lejonhuvfud

EREDETE: N�metorsz�g

AZ �RV�NYES EREDETI STANDARD PUBLIK�CI�J�NAK D�TUMA: 1996.04.01.

FELHASZN�L�SI K�R: h�zõrzõ-, k�s�rõ- �s csal�di kutya

F.C.I. BESOROL�S:
2. fajtacsoport - pincsek �s schnauzerek, molosszusok �s sv�jci p�sztorkuty�k
2. 2 szekci� - molosszusok, hegyikuty�k, munkavizsga n�lk�l

R�VID T�RT�NETI �TTEKINT�S:
A 19. sz�zad harmincas �veinek v�g�n, negyvenes �veinek elej�n Heinrich Essig, Leonberg v�ros (Stuttgart mellett) tan�csosa keresztezett egy fekete-feh�r �jfundlandi szuk�t egy a "Nagy" St. Bern�t kolostor mened�kh�z�b�l sz�rmaz� �gynevezett "Barry" kannal. K�sõbb ehhez j�tt m�g egy Pireneusi-hegyikutya. Ez nagyon nagy, t�lnyom�r�szt hossz�, feh�r szõrû kuty�kat eredm�nyezett. Essig c�lja egy oroszl�nhoz hasonlatos kutya kiteny�szt�se volt. Az oroszl�n Leonberg v�ros c�mer�llata. Az elsõ, val�ban "Leonbergi"-nek nevezett kuty�k 1846-ban sz�lettek. Ezek egyes�tett�k magukban a kiindul� fajt�k kitûnõ tulajdons�gait. M�r r�viddel ez ut�n sok ilyen kuty�t adtak el Leonbergbõl st�tuszszimb�lumk�nt az eg�sz vil�gba. A 19. sz�zad v�g�n Baden-W�rttenberg tartom�nyban a Leonbergi-t kiv�ltk�ppen parasztkutyak�nt tartott�k. Sokat magasztalt�k az õrzõ- �s egy�b alapvetõ tulajdons�gait. A k�t vil�gh�bor�ban �s a h�bor� ut�ni szûk�s idõkben a teny�szkuty�k sz�ma dr�maian visszaesett. Ma a leonberger egy kitûnõ csal�di kutya, amely modern �let�nk minden ig�ny�nek megfelel.

�LTAL�NOS MEGJELEN�S :
Az eredeti felhaszn�l�si c�lnak megfelelõen a Leonbergi nagyon nagy, erõs, izmos, �m m�gis eleg�ns kutya. Harmonikus testfel�p�t�s �s �ntudatos nyugalom, �m mindazon�ltal �l�nk temperamentum t�nteti ki a kuty�t.
K�l�n�sen a kanok hatalmasak �s erõteljesek.

Test

AR�NYOK:
Marmagass�ga a t�rzshossz�s�ghoz: 9:10.
A mellkasm�lys�g megk�zel�ti a marmagass�g fel�t.

Frida Vom Matthiasberg �s Urka de la Ferme Toijol

Magatart�s �s karakter (Wesen):
Csal�di kutyak�nt a Leonbergi a mai lak�- �s �letfelt�telek k�z�tt egy kellemes partner, amelyet neh�zs�gek n�lk�l mindenhov� magunkkal vihet�nk, �s amely kimondott gyerekszeretet�vel t�nteti ki mag�t. Se nem gy�va, se nem agressz�v. K�s�rõkutyak�nt egy kellemes, hûs�ges �s f�lelmet nem ismerõ k�s�rõ minden �letszitu�ci�ban.

�rd�ghegyi-Sphinx Bonanza "Rufus" �s M�sz�ros Lajos F�l�p

A megk�v�nt jellemszil�rds�ghoz k�l�n�sen a k�vetkezõk tartoznak:

• magabiztoss�g �s korl�tlan higgadts�g,
• k�zepes temperamentum (t�bbek k�z�tt j�t�k�szt�n is),
• engedelmess�gi k�szs�g,
• j� tanul�si- �s eml�kezõk�pess�g,
• zaj ir�nti �rz�ketlens�g.

J�t�k�szt�n - Vom Matthiasberg "F" alom

FEJ:
Eg�sz�ben tekintve m�lyebb, mint amilyen sz�les, �s ink�bb hosszan elny�jtott, mint t�mzsi; a fang ar�nya a fejtetõh�z 1:1. A bõr minden�tt feszes, nincsenek homlokr�ncok.

FEJTETÕ:
Koponya: profilb�l �s el�lrõl n�zve kev�ss� dombor�, a t�rzsnek �s a v�gtagoknak megfelelõen erõs, de nem neh�z. A h�ts� r�sze nem l�nyegesen sz�lesebb, mint a szemekn�l.
Stop:vil�gosan felismerhetõ, de csak m�rs�kletesen, k�zepesen kidolgozott

ARCKOPONYA:
Orr: fekete
Fang: ink�bb hossz�, sosem hegyesen v�gzõdõ; az orrh�t egyenletesen sz�les, sosem bes�llyedõ, ink�bb gyeng�n dombor� (kosorrhoz hasonl�).
Ajkak: feszesek, feket�k. Az ajakzug z�rt.
�llkapocs / Fogazat: erõteljes �llkapocs, t�k�letes, szab�lyos �s teljes oll�harap�ssal, a felsõ fogsor t�rk�z n�lk�l z�rul az als�ra, a fogak f�ggõlegesen �llnak, 42 eg�szs�ges, a fogk�pletnek megfelelõ foggal (az M3 hi�nya toler�lt), fog�harap�s megengedhetõ. Az als� �llkapocsban a szemfogakn�l semmi beszûk�l�s / befûzõd�s.

Fogak

Pofa: csak kev�ss� fejlett.
Szemek: vil�gosbarn�t�l lehetõleg s�t�tbarn�ig, ov�lis, sem m�lyen fekvõ, sem elõreugr�, egym�shoz se t�l k�zel, se t�l messze �ll�, a szemh�jak feszesek, a k�tõsz�vet nem l�that�, a szemfeh�r (a bõrsz�vet l�that� r�sze) nem v�r�ses sz�nû.
F�lek: magasan �s nem sz�lesen h�tul / nagyon h�tul (weit hinten) tûz�tt, l�g�, k�z�pnagy, feszes, h�sos.

NYAK: l�gy �vben, t�r�s n�lk�l megy �t a marba, ink�bb hossz�k�s, mint t�mzsi, a g�g�n�l a bõr nem l�g.

TEST:

Mar: kidolgozott, kifejezett, k�l�n�sen a kanokn�l.
H�t: feszes, egyenes, sz�les.
�gy�k: sz�les, erõs, j�l izmolt.
Far: sz�les, viszonylag hossz�, l�gyan lekerek�tett, folyamatosan �tmegy a farktõbe, semmi esetre sem t�l�p�tett.
Mellkas: sz�les, m�ly, legal�bb k�ny�kmagass�gig �rõ, nem t�l hord�alak�, ink�bb ov�lis.
Als� oldalvonal: csak enyh�n felh�zott.

FAROK: nagyon gazdagon szõr�z�tt, �ll�sban egyenesen l�g, mozg�sban is csak enyh�n felg�rb�tett, �s lehetõleg nem a h�tvonal meghosszab�t�s�n fel�l hordott.

V�GTAGOK: Nagyon erõsek, k�l�n�sen a kanokn�l.

EL�LSÕ V�GTAGOK: l�bak egyenesek, p�rhuzamosak, �s nem szûken �ll�ak.
V�ll/felkar:hossz�, ferd�n elhelyezkedõ, egym�ssal nem t�l tompasz�get k�pezõ, j�l izmolt. K�ny�kkel �sszesimul�.
L�bak k�z�psõ r�sze: erõs, szil�rd, el�lrõl n�zve egyenes, oldalr�l n�zve k�zel f�ggõleges.
Mancsok: egyenes �ll�s�ak, (sem kifel�, sem befel� nem fordulnak) g�mb�lyded, z�rt. Az ujjak j�l domborodnak, fekete ujjp�rn�k.

H�TULS� V�GTAGOK: a l�bak �ll�sa h�tulr�l n�zve p�rhuzamos, nem t�l szûk. A cs�nk �s a mancsok sem kifel�, sem befel� nem fordulnak. Fatty�k�rm�ket el kell t�vol�tani.
Medence: ferd�n fekvõ.
Felsõ combok: meglehetõsen hossz�, ferd�n elhelyezkedõ, erõsen izmolt. A comb �s az als� l�bsz�r hat�rozott sz�gel�st k�peznek.
Cs�nk: elsõ, hat�rozott sz�gel�s az als� l�bsz�r �s a l�bk�z�p k�z�tt.
Mancsok: egyenesen �ll�, csak kiss� hossz�k�s, ujjak dombor�ak, ujjp�rn�k feket�k.

J�R�SM�D: T�rt �lelõ, egyenletes mozg�s minden j�r�sm�dban, hat�rozott elõrel�p�s �s j� lend�let. L�p�sben �s �get�sben, el�lrõl �s h�tulr�l n�zve, egyenes vonal� v�gtagvezet�s.

SZÕRZET:

MINÕS�G: K�z�ph�tt�l a durv�ig, bõs�gesen hossz�, testhez simul�, v�laszt�k n�lk�l. Mindenhol, a j� aljszõrzet ellen�re a test k�rvonalait felismerhetõen hagyja. Sima, a gyeng�n hull�mos m�g megengedett, a nyakn�l �s a mellkasn�l - k�l�n�sen a kanokn�l - s�r�nyt k�pez. A mellsõ l�bak hat�rozottan szõr�z�ttek, a h�ts� l�bakon kifejezett gatya.

SZ�NEK: Oroszl�ns�rga, v�r�s, v�r�sesbarna, m�g a homoksz�nû is (fak�s�rga, kr�msz�nû) �s ezek minden kombin�ci�ja, mindenkor fekete maszkkal. Fekete szõrv�g megengedett, mindazon�ltal a fekete nem lehet meghat�roz� a kutya alapsz�n�re n�zve. Az alapsz�n kivil�gosod�sai a farok als� r�sz�n, a nyaki fodorn�l, a mellsõ l�b z�szl�in �s a gaty�n nem lehetnek olyan hat�rozottak, hogy az alapsz�nnel val� harm�ni�t zavarn�k. Egy kis feh�r mellfolt, vagy v�kony mellcs�k �s feh�r szõr az ujjakn�l toler�lt.

M�RET:
Marmagass�g:

• Kanok: 72-80 cm. Aj�nlott k�z�pm�rt�k 76 cm.
• Szuk�k: 65-75 cm. Aj�nlott k�z�pm�rt�k 70 cm.

HIB�K: a fenti pontokt�l val� minden csek�ly elt�r�s hi�nyoss�gk�nt, minden hat�rozott elt�r�s hibak�nt �rt�kelendõ. Az �rt�kel�snek pontos viszonyban kell �llnia az elt�r�s m�rt�k�vel, �s figyelembe kell vennie, hogy mennyiben �rinti az a l�nyeges dolgokat (elsõsorban magatart�st, t�pust, harm�ni�t, mozg�st).

KIZ�R� HIB�K:

• Gy�va �s agressz�v kuty�k.
• Kuty�k erõs anat�miai hib�val. Pl.: kifejezett teh�n�ll�s, kifejezett pontyh�t, erõsen s�llyedt h�t, a mellsõ mancsok extr�m kicsavarod�sa, teljesen el�gtelen sz�gell�s v�lln�l, k�ny�kn�l, t�rdn�l vagy cs�nkn�l.
• Barna orrt�k�r.
• Ajkakn�l nagyon erõs pigmenthi�ny.
• Foghi�ny (kiv�ve M3) elõreharap�s vagy h�traharap�s, egy�b harap�shiba.
• Barna �s annak �rnyalatait�l k�l�nb�zõ szemek.
• Entr�pia, ektr�pia.
• Erõsen gyûrûs farok, vagy t�l magasan gyûrûzõ farok.
• Barna ujjp�rn�k.
• G�nd�r vagy erõsen hull�mos szõr.
• Sz�nhib�k (barna szõrsz�n barna orral �s barna ujjp�rn�kkal, fekete �s cser, fekete, ez�st szõr, vadsz�n).
• A maszk teljes hi�nya
• T�l nagyar�ny� feh�r (a mancsokt�l a mellkasig), teny�rnyin�l nagyobb folt a mellkason, feh�r egy�b helyeken.

N.B.: A kanoknak k�t szemmel l�that�lag norm�lis her�vel kell rendelkezni�k, melyek teljesen lesz�lltak a scrotumba.