T�rpepincser

S�ly:2-4kg

Marmagass�g:25-30cm

Sz�r m�ret:k�z�p hossz� g�nd�r

C�l szer� tart�s:lak�sban de a szabadban is j�l �rzi mag�t

AZ ÕS - a majompincser

�vsz�zadok �ta l�teznek; apr� bozontos kuty�k a f�ld�n, de senkinek nem jutott esz�be, hogy mint k�l�nleges fajt�t tervszerûen teny�ssze �ket. R�gi �r�sbeli vagy k�pi dokumentumokkal nemigen szolg�lhatn�k a pincser t�rt�net�re vonatkoz�lag. Ez a kutya ugyanis nem keltett feltûn�st, sem bund�j�val, sem jellegzetes alakj�val, ez�rt nem tartott�k �rdemesnek arra, hogy k�pm�s�t ak�r ecsettel vagy �nnal meg�r�k�ts�k. De szerencs�re m�gis maradt r�la �br�zolat. Jan Van Eyck flamand fest� (1434) k�pe amelyet az Arnolfini h�zasp�rr�l festett; j�m�d� polg�ri p�r l�b�n�l apr�cska, bozontos bund�j�, csonkolt fark�, v�gott f�lû kutyust l�thatunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a mai t�rpe schnauzer, majompincser �s griffon �s�nek tekinthetj�k.

Igaz, Jackopo du Empolic (1554–1640) k�pei is azt sugallj�k hogy III. Henrik francia kir�lynak is griffonszerû kuty�i voltak. Tov�bb� Rembrandt Harmensz Van Rijn (1606–1669) n�metalf�ldi fest� „�jjeli �rj�rat�n” a tamburmajort ugat� kutya minden k�ts�get kiz�r�an griffon, val�sz�nû, hogy a fest� kuty�ja.

Az egyik legr�gebbi h�rad�st a majompincsr�l L.J. Fitzinger „Der Hund und Seine Race” (A kutya �s fajt�i) c�mû k�nyv�ben tal�ljuk; a mû 1876-ban jelent meg T�bingenben.

„Sz�nezete egysz�nûen r�tes feh�r vagy sz�rk�sfeh�r, s�t�tsz�rke, sz�rk�sfekete vagy fekete. Ez a fajta manaps�g a h�lgyek �l�be az imm�r majdnem teljesen eltûnt spicc hely�be l�pett �s sok j� tulajdons�ggal jeleskedik: eleven, �ber, bar�ts�gos �s felt�tlen�l ragaszkod� kutya.”