(�llat, Cricetus Pall.), a r�gcs�l� eml�s�k rendj�nek eg�rf�l�k csal�dj�ba tartoz� eml�snem, csupasz f�lekkel �s talpakkal, r�vid farkkal �s pofazsebekkel. T�bb faja ismeretes, melyek k�z�l a k�z�ns�ges H. (C. frumentarius Pall.) haz�nkban is teny�szik; hossza 25 cm.; farka 5 cm.; h�ta vil�gos barn�ss�rga, de sz�re feketehegy�; pof�ja, szemt�ja �s nyaka v�rhenyesbarna, torka s�rga, hasa fekete, l�bai feh�rek, de szine igen v�ltoz�; van fekete �s feh�r is. Eur�p�ban meglehet�s elterjedt s n�lunk k�z�ns�ges; k�l�n�sen az agyagos talajt kedveli, melybe m�ly lyukakat v�j s k�l�n �l�skamr�kat is �p�t, melyekbe n�ha 50 klg. eles�get is behord. A gabnanem�ekben n�ha igen nagy k�rokat okoz. Els� l�bait k�z gyan�nt haszn�lja s ezekkel viszi t�pl�l�k�t a sz�j�hoz. Igen m�rges term�szet� s ha �ld�zik, az emberrel is szembesz�ll. T�len �lomba mer�l ugyan, de az�rt eles�get hord �ssze, amit pofazacsk�j�ban sz�ll�t haza s egyszerre 50 g.-ot is hazavihet. Ellens�gei a meny�tf�l�k. Bund�j�t pr�mnek haszn�lj�k. Okt�ber elej�n pihen el �s febru�r, m�rciusban j�n el�; igen szapora, 6-18-at fiadzik.