Basenji

S�ly:9-11kg

Marmagass�g:40-42cm

Sz�r m�ret:r�vid

C�lszer� tart�s:lak�sban �s kertben is

BASENJI

a kutya, amelyik nem ugat

Georg Schweifurth n�met Afrika-kutat� 1869-ben ell�togatott a Kong� �s a N�lus k�zti v�zv�laszt� ter�leten honos nyam-nyam t�rzsh�z is. A t�rzs falvaiban nem l�tott m�s h�zi�llatot, csak baromfit �s kuty�kat. A nyam-nyam t�rzs n�gyl�b�i r�vid �s sima sz�rzetû, kistermetû, fel�ll� f�lû, kunkori fark� ebek voltak, hossz� l�bakkal. Mintha csak a basenjir�l sz�lt volna a korabeli le�r�s! A kutat� m�g hazautaz�sa el�tt szert tett egy ilyen szuk�ra – k�t r�zkarik�t adott �rte –, de m�g miel�tt Eur�p�ba �rhetett volna, az afrikai kutya kiugrott az egyik sz�lloda ablak�b�l �s sz�rnyethalt. Egy�bk�nt k�s�bb bebizonyosodott, hogy val�ban a mai modern basenji �seir�l tud�s�tott Schweifurth. A fajta els� angol teny�szt�i azonos ter�letr�l v�s�rolt�k kuty�ikat, �gy az a t�vhit terjedt el, hogy a basenji a Kong� melletti �serd�kben �l� pigmeusok kuty�ja, holott ilyen t�pus� ebek Afrika eg�sz ter�let�n megtal�lhat�ak voltak. Bizonyos bennsz�l�tt t�rzsek a kuty�k seg�ts�g�vel gondoskodtak �lelm�kr�l, m�g m�sok mag�t a kuty�t tekintett�k �lelemnek – nem vad�sztak vel�k, hanem �ket ett�k meg.

Az angol Our Dogs egyik 1895-�s sz�ma arr�l sz�mol be, hogy az az�vi Cruft’s ki�ll�t�son szerepeltek bizonyos „afrikai boz�tkuty�k” W.R. Temple tulajdon�ban, �m k�s�bb szopornyic�ban elpusztultak. Ha hihet�nk a le�r�soknak, a berlini �llatkertben kuri�zumk�nt m�r 1908-ban teny�sztett�k a basenjit, vagy legal�bbis ilyen t�pus� afrikai kuty�kat. A basenji igazi meghonos�t�sa Eur�p�ban, eg�szen pontosan Nagy-Britanni�ban, a h�szas-harmincas �vekben kezd�d�tt. Lady Helen Hutting 1923-ban Szud�nban v�s�rolt hat basenjit, s m�rciusban t�rt vel�k haza Angli�ba. A kuty�k a hideg id�j�r�ssal is dacolva �tv�szelt�k a haj�utat �s eg�szs�gesen �rkeztek Angli�ba, ott azonban �ket sem k�m�lte a szopornyica, m�r a karant�nban kapott v�d�olt�sba belehaltak. Olivia Burn, egy angol gyarmati tisztvisel� hitvese 1929-ben v�s�rolt el�sz�r basenjiket, �m ezek sem �lt�k t�l az olt�st, egyetlen szuka kiv�tel�vel, aki azonban k�s�bb v�rm�rgez�sben pusztult el. Olivia nem adta f�l, ism�t Afrik�ba utazott, �s Kong�ban megvette a k�s�bb Bongo of Blean n�vre keresztelt kant, k�t szuk�val egy�tt. Az egyik, Bokoto of Blean m�g a karant�nban megellett, k�lykei az 1937-es Cruft’s ki�ll�t�son nagy feltûn�st keltettek. 1939-ben a k�s�bbi h�res basenji-teny�szt� h�lgynek, Veronica Tudor-Willimas-nek is siker�lt k�t kuty�t import�lnia, akik szerencs�sen �tv�szelt�k az utaz�s �s a karant�n h�nyattat�sait. Veronica azonban nem volt teljesen megel�gedve a k�t kutya k�llem�vel, �gy 1941-ben �jabb szuk�ra tett szert Ugand�b�l, aki 14 �vet �lt, 1952-ban halt meg. Miss Tudor-Williams olyan h�res teny�szt�v� v�lt, hogy 1957-ben az egyiptomi nagyk�vets�gre k�rett�k, ugyanis maga Egyiptom kir�lya k�v�nt kuty�t venni t�le. Ugyanebben az �vben szerezte meg az els� basenji a show champion c�met, a Brown Trout of the Congo nevû kan, Tudor-Williams teny�szet�b�l.

Veronica Tudor-Williams „the barkless dog”-nak h�vta a basenjit, azaz olyan kuty�nak, amelyik nem tud ugatni. Egy m�lt sz�zadi Afrika-utaz� szerint is a feh�r ember ottl�t�nek legbiztosabb jele az volt, ha kutyaugat�s hallatszott egy faluban, a bennsz�l�ttek kuty�i ugyanis nem tudtak ugatni. N�mas�gr�l azonban sz� sincs, a basenji is k�pes hangad�sra, de ink�bb von�t, „j�dlizik” mint ugat.